Török emberijog-védők, értelmiségiek és művészek - egy tabut megtörve - első ízben nyilvánosan megemlékeztek szombaton Isztambulban az 1915-17-ben az örmények ellen elkövetett mészárlásokról.

A megemlékezést a török Emberi Jogi Szervezet (IHD) isztambuli tagozata szervezte az örmény értelmiség 220 tagjának 1915. április 24-i rajtaütésszerű letartóztatásáról. Ezt a napot tekintik a deportálások és öldöklések kezdetének.

Mintegy száz tüntető gyűlt össze a nagyváros ázsiai részében található Haydarpasa pályaudvar előtt, ahonnan a deportáltak első konvoja elindult, hogy lerója tiszteletét az eltűnt örmények előtt. A népirtásnak mintegy másfél millió áldozata volt, Ankara azonban tagadja felelősségét.

Ismerjék el

Jerevánban tízezrek emlékeztek meg a genocídiumról, a tömeg felvonulva virágot helyezett el az áldozatok emlékművénél. Szerzs Szargszján elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Örményország továbbra is elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények leöldöklését.

"Köszönöm azoknak, akik oly sok országban, még Törökországban is megértik az emberiesség elleni bűnök megelőzésének a fontosságát és mellettünk állnak ebben a harcunkban" - hangoztatta az elnök.

A pogromok, üldözések Konstaninápolyban kezdődtek 1915-ben

Mint arról , már péntek este ezrek vonultak Jereván utcáin át a főváros egyik dombján álló emlékműhöz, kezükben fáklyákkal, gyertyákkal, valamint örmény lobogókkal, illetve azoknak az országoknak - Kanadának, Franciaországnak, Lengyelországnak és Svájcnak - a zászlóival, amelyek népirtásnak minősítik a történteket. 

A tüntetők azt követelték, hogy Törökország is ismerje el népirtásnak az Oszmán Birodalomban élő örmények nagy részének 1915-ben történt lemészárlását.

Örményországban minden évben április 24-én emlékeznek meg az áldozatokról, 1915-ben ezen a napon a hatóságok több mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban (Isztambul). Ezt tekintik az 1917-ig tartó deportálások és öldöklések kezdetének. 

Törökország, az Oszmán Birodalom jogutóda, csak mintegy 300-500 ezer ember halálát ismeri el. Ankara szerint az örmények nem népirtás, hanem az első világháború idején, az Oszmán Birodalom végnapjaiban uralkodó káosz áldozatai lettek. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérés súlyos tehertétel Örményország és Törökország kapcsolataiban.

Ankara nem enged

Néhány hete a török kormányfő éles szavakkal bírálta az amerikai képviselőház külügyi bizottságának azon határozatát, amely szerint népirtás miatt halt meg másfél millió örmény az Oszmán Birodalomban 1915 és 1918 között. Recep Tayyip Erdogan "paródiának" nevezte a határozatot üzletemberek előtt mondott beszédében.

(Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága 23-22 arányban fogadta el a szimbolikus jelentőségű határozatot, amely kimondja: szervezett népirtást hajtottak végre az első világháború idején, amikor tömegesen deportáltak, éheztettek és gyilkoltak meg Törökországban élő örményeket. A határozat értelmében az amerikai elnöknek a "népirtás" szót kell használnia a mészárlásokra beszédeiben. A határozatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia, hogy életbe lépjen.)

Budapesten is megemlékeztek az örmány népirtásról. Galériánk:

A kegyelet virágai (Fotók: Magócsi Márton)

A török kormány a határozat márciusi elfogadása után meghatározatlan időre hazahívta washingtoni nagykövetét, konzultációra. Ankara szerint "a török népet egy olyan bűnnel vádolták meg, amelyet nem követett el". Erdogan azt mondta, hogy a határozat elhibázott politika következménye, ami nem kötelezi Törökországot semmire. 

Fagyponton

Szargszján elnök csütörtökön bejelentette, hogy Örményország újabb rendelkezésig befagyasztja a Törökországgal való viszony rendezését célzó - a diplomáciai kapcsolatok felvételét és a határátkelőhely újbóli megnyitását előirányzó - történelmi megállapodások ratifikálását, mert szerinte Ankara előfeltételeket akar Jerevánra kényszeríteni a két ország közötti évszázados ellenségeskedéseknek véget vető megbékéléshez. 

Ankara azt követeli, hogy Örményország először (a szintén a török nyelvcsaládhoz tartozó és muzulmán) Azerbajdzsánnal rendezze az örmények lakta szakadár Hegyi-Karabah miatt régóta ellenséges viszonyát. Jereván és Baku közötti feszültség utóbbi időben még tovább éleződött.

(Forrás: MTI, FH)