Hétfőn hajnalban támadták meg az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt a hat hajóból álló flottillát, amely még vasárnap reggel indult útnak Ciprus kikötőiből, hogy humanitárius segélyt vigyen a Gázai övezetbe. A szervezők, a Szabad Gáza Mozgalom és török kormányközeli segélyszervezetek nyilatkozata szerint a szállítmányban orvosi felszerelések, építőanyagok és tisztán civil célokat szolgáló eszközök voltak, melyet aktivisták, gyerekek és idősek is kísértek.

Az IDF közleménye szerint többször felszólították a hajókonvojt, hogy ne próbálják meg áttörni a tengeri blokádot és Gáza helyett Asdodban kössenek ki, ám miután a flottilla megtagadta az engedelmességet, az izraeli haditengerészet megtámadta a hajókat. Az incidens legalább tíz ember életébe került, az IDF álláspontja szerint azért, mert a hajón levők késekkel és botokkal támadtak a katonákra, akik ezért "az életveszélyes és erőszakos akcióval szembesülve a tömegoszlató eszközöket vetettek be, és tüzet nyitottak a támadókra."

Daniel Ayalon, az izraeli külügyminiszter-helyettes a magát a "szabadság flottájaként" aposztrofáló konvojt a "gyűlölet és erőszak armadájának" nevezte és kijelentette, hogy annak kapcsolatai voltak az al-Kaidával és a Hamasszal is, a fedélzeten pedig fegyvereket is találtak, Avi Benajahu tábornok, az izraeli hadsereg szóvivője azonban úgy nyilatkozott, egyelőre nem tudni, ki adta ki a tűzparancsot.

Nemzetközi felhördülés

Az izraeliek akciója óriási nemzetközi visszhangot váltott ki: az isztambuli izraeli nagykövetség előtt, illetve Bejrútban az ENSZ-székháznál szinte azonnal tüntetések kezdődtek, Törökország visszahívta izraeli nagykövetét, és felszólította az ENSZ-t, hogy a Biztonsági Tanács mielőbb foglaljon állást Izrael ezen katonai akciójával kapcsolatban. 

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere átfogó kivizsgálást sürgetett a kérdésről, az unió tagjainak nagykövetei pedig hamarosan összeülnek majd, hogy ők is kialakítsák álláspontjukat a kérdésről. A brit külügyminiszter szerint ez az eset is arra utal, hogy minél hamarabb rendezni kell a Gázai övezet helyzetét. A két palesztin terület közül a Gázai övezetet a terrorista Hamasz, míg Ciszjordániát (West Bank) a mérsékeltebb Fatah ellenőrzi.

Video: izraeli támadás a "békés" flotilla ellen

A zsidó állam legfőbb szövetségesének és támogatójának számító Amerika a jelenlegi incidenssel kapcsolatban mindeddig még nem foglalt állást: a Fehér Ház szóvivőjének rövid nyilatkozata szerint az Egyesült Államok egyelőre meg akarja érteni a körülményeket, melyek az emberéleteket követelő esethez vezettek.

Az izraeli hadsereg és a török támogatású segélyhajók közötti összetűzés sokak szerint végül fegyveres konfliktust is kirobbanthat, elsősorban Törökország és Izrael között, de legalábbis Izraelnek mindenképp át kell gondolnia a Gázai övezet blokádjával kapcsolatos álláspontját.

Izrael nemzetközi megítélése egyre ambivalensebb: a majdnem egy hónapon át tartó, múlt pénteken befejeződött New York-i konferenciának, amit az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálatáról tartottak kétszáz ország részvételével, végül az iráni urándúsítás helyett Izrael titkos atomprogramja és a közel-keleti leszerelés lett a fő témája.

Béke a Közel-Keleten?

A New York-i tárgyalások zárónyilatkozatába az arab országok nyomására bekerült az is, hogy 2012-ben nemzetközi konferenciát kell tartani a Közel-Kelet atom- és tömegpusztító fegyver-mentesítéséről, ám szakértők és politikusok egyaránt úgy vélik, hogy sem a tartandó konferencia, sem a mostani zárónyilatkozat nem fog tudni komoly eredményeket elérni. 

Ez ugyanis még semmilyen szankciót nem jelent Izraellel szemben, és nyomást sem tudnak rá gyakorolni, sőt, az Egyesült Államok sokak szerint kizárólag azért támogatta az Izraellel szembeni kijelentéseket, hogy a konferencia végül ne legyen teljesen eredménytelen.

A szakértők szerint 100 és 300 közötti nukleáris robbanófejjel rendelkező Izrael, amely nem vett részt a rendezvényen és nem is tagja az atomsorompó-egyezménynek, éles hangon bírálta és képmutatónak nevezte a konferencia zárónyilatkozatát, valamint már most kijelentette, hogy nem fog részt venni a két év múlva esedékes újabb tárgyalásokon sem. Izrael álláspontja szerint csak akkor kerülhetne sor a Közel-Kelet atomfegyver-mentesítésére, ha a térség politikai és területi viszonyait előbb véglegesen rendeznék.

Izrael amellett, hogy a hétvégén a nukleáris leszerelés és így a közel-keleti megbékélés egyik kerékkötőjeként tűnt fel a médiában, a humanitárius segélyt szállító hajók megtámadásával most már végképp széles támadási felületet kínált ellenfeleinek. Az akcióval a palesztin szimpatizánsoknak sikerült felhívniuk a figyelmet a Gázai övezet ebben az esetben végképp értelmetlennek tűnő blokádjára, az arab államok és Irán mellett pedig most már a nyugati országok is Izrael-ellenes hangnemben szólaltak fel.

(Forrás: BBC, Washington Post, MTI, Hírszerző)