Európai szempontból az év egyik legkényesebb diplomáciai missziójára vállalkozott a német kancellár kétnapos törökországi útjával. A török kormányfőnek köszönhetően a kedélyek az elmúlt napokban leginkább az "iskolaügy" miatt háborogtak, a tét azonban ennél jóval nagyobb: a német politika egyre élesebben vitatkozik a boszporuszi NATO-partner lehetséges EU-tagságán.

Ami az iskolaügyet illeti: Recep Tayyip Erdogan teljesen felháborodott azon, hogy Berlinben szinte azonnal leverték azt a minapi felvetését, hogy létesüljenek Németországban külön török gimnáziumok (a Németországban élő 7 millió külföldiből közel 3 millió török származású). Javasolta ezt akkor, amikor a német belpolitika egyik legérzékenyebb kérdése a külföldi (főleg muszlim) gyerekek hiányos nyelvtudása, félresikerült integrációja, a "párhuzamos társadalmak" kialakulása.

"Miért ez a gyűlölet Törökországgal szemben? Ezt nem hittem volna Merkel kancellárról" - idézték török lapok Erdogant. Holott német politikusok és szakértők egyetértenek abban: a török gyerekek társadalmi beilleszkedése elképzelhetetlen a német nyelv mélyebb elsajátítása nélkül. Ráadásul törökül már most is lehet tanulni a német iskolákban, sőt a török érettségi tárgynak is választható.

Merkelt mindenesetre megenyhítette az ankarai út: most elismerte, hogy amint Németországnak is vannak Törökországban német iskolái, így a törököknek is van ehhez joguk. Ez azonban nem jelenthet alibit arra, hogy nem tanulnak meg a török fiatalok németül - hangsúlyozta.

Elég a "különleges partnerség"?

Erdogan egyébként - nem először - sürgette azt is, hogy a Németországban élő törökök kettős állampolgárságot kapjanak. Merkel kancellárral az élen a német politikusok ezt ugyancsak határozottan elutasították.

Ankara azonban főként két kérdésben akar előrelépni Merkel mostani látogatásán: megszüntetni az EU vízumkötelezettségét és közelebb hozni az ország uniós tagságát. Ez utóbbi már téma volt Merkel első, 2006-os ankarai útján is, hiszen Törökország hosszú évek óta vár a bebocsátó szép üzenetre.

Ami pedig a vízumügyet illeti: nehéz elképzelni, hogy ebből az unió most engedne, hiszen Törökország épp az elmúlt hetekben bosszantotta fel az EU-t azzal, hogy vízummentességet  olyan térségbeli országokkal szemben, mint Szíria, Libanon vagy Líbia. Törökországon át így az eddigieknél is könnyebben juthatnak Európába az illegális bevándorlók, köztük militánsok. Ankara ugyanakkor sietve közölte: a rendelkezésen változtathatnak, amint Törökország EU-tag lesz.

A német kancellár Isztanbulban: sokat akarnak (Fotó: MTI)

Berlin azonban - bár nem állta útját a csatlakozási tárgyalásoknak - valójában egy különleges partneri viszonyt kínálna Törökországnak, amely kevesebb a valódi tagságnál, de több, mint az eddigi legmagasabb szintű "társult tagság". Ankara azonban csakis a teljes jogú tagságra tart igényt. 

A 73 milliós muszlim ország 2005 óta folytatja csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, de az uniós joganyag egyes fejezeteivel nem foglalkoznak mindaddig, amíg Ankara zárva tartja kikötőit Ciprus görög része előtt, amely tagja az EU-nak. Merkel ezért felszólította Törökországot, nyissa meg tengeri és légikikötőit az EU-tag Ciprus előtt.

Elődjével, a szocdem Gerhard Schröderrel ellentétben Merkel tíz éve hirdeti a "különleges partnerség" elvét Törökország teljes jogú EU-tagsága helyett, és ezt most, az út előtt több interjúban el is ismételte, ám valószínűleg ő sem számított ilyen heves kritikákra. Az EU-s tárgyalásokat vezető Egemen Bagis "sértésnek" nevezte az elképzelést, és Deniz Baykal ellenzéki vezető is annyira megorrolt Merkelre, hogy közölte, a német követségi fogadásra el sem megy.

Kínos ugyanakkor, hogy a Merkelt elkísérő Ruprecht Polenz, a Bundestag külügyi bizottságának (egyébként szintén CDU-s) elnöke kifejezetten más álláspontot képvisel ezügyben, mint a kancellár. Polenz egy lapinterjúban Törökország EU-tagsága mellett érvelt, igaz, "csak akkor, ha teljesíti az unió kritériumait, nemcsak betű szerint, de szavakban és tettekben is." Ez az álláspontja az ellenzéki szocdemeknek és zöldeknek is, és megfontoltságra intettek a német gazdaság vezetői is, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt években "különlegesen jól" alakultak a német-török gazdasági kapcsolatok.

Az iráni bomba

A török-német tárgyalásokon szóba került az iráni atomkonfliktus is. Erdogan Merkellel tartott közös sajtótájékoztatóján elutasította az Irán ellen tervezett újabb szankciókat, mondván, azok a múltban sem bizonyultak alkalmas eszköznek.

A Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy békésnek álcázott atomprogramja valójában atomfegyver kialakítását célozza. Erdogan szerint diplomáciai úton kell rendezni a viszályt, amelynél figyelembe kell venni, hogy Izrael is rendelkezik atomfegyverrel. 

A török politikus feltette a kérdést: "Van a térségben atomfegyver? Igen, van. És hoztak ezért szankciókat? Nem!" - szögezte le, nyíltan utalva az izraeli atomfegyver-arzenálra, amelyet hivatalosan a zsidó állam soha nem ismert el, de a világ tényként kezel. 

(Forrás: Spiegel Online, welt.de, jungefreiheit.de, MTI)