Iszlámellenes áttörés Hollandiában
Áttörést ért el az iszlámellenes holland Szabadságpárt (PVV) a júniusi parlamenti választások főpróbájának is tekinthető helyhatósági választásokon, így Geert Wilders kulcsszerepbe kerülhet néhány hónap múlva. Leszerepelt a bukott koalíció két pártja, a kereszténydemokrata CDA és a baloldali Munkáspárt (PvdA).
Wouter Bos volt pénzügyminiszter szociáldemokrata Munkapártja (PvdA) körülbelül 16 százalékot kap a voksok 93 százalékának összeszámlálása alapján, ami több mint 6 százalékpontos csökkenés az előző, 2006-os eredményhez képest. A Jan Peter Balkenende vezette Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a volt koalíció fő ereje, amely 2006-ban a szavazatok 16,83 százalékát szerezte meg, körülbelül 2 százalékpontnyit veszít.
A helyhatósági választások nagy győztese a "szélsőjobboldalinak" nevezett, konzervatív-libertárius, populista Geert Wilders 2006-ban alapított Szabadságpártja (PVV), amely 21,6 százalékkal nyert az Amszterdamtól keletre fekvő, 187 ezres Almere városban, (kiütve ezzel a kormányzó szocdemeket), és 16,9 százalékkal második lett Hágában.
Kellő számú politikus és kiépült helyi struktúrák híján a PVV a 450-ből csak e két városban mérettette meg magát, mindkét helyen azonban diadalmasan vonulhat majd be a városházára. A várakozásokkal szemben azonban igen alacsony, 56 százalékos volt a részvétel, holott megfigyelők azt hitték, Wilders támogatóit és ellenfeleit is mozgósítani tudja majd. A választás nyertese még a balliberális D'66 párt, míg a konzervatív-liberális VVD csak megtartani tudta pozícióit.
Hágában mindenesetre több száz választó fejkendőben tartott flashmobot a PVV ellen, hogy így tiltakozzanak a Wildersék által tervezett fejkendő-tilalom ellen.
Bárhol lehetséges?
"Visszahódítjuk Hollandiát a baloldali elittől, amelyik még mindig hisz az iszlámban" - így kommentálta Wilders pártja előretörését, előrevetítve egy júniusi győzelmet, vagy legalábbis erős második helyezést. Mint arról nemrég , ő az előrehozott választások egyik nagy esélyese, azzal együtt is, hogy éppen közösség elleni izgatás miatt folyik eljárás ellene.
Hollandiában azért tartanak előrehozott választásokat, mert a kormányzó bal-jobb koalíció összevitázott az ország dél-afganisztáni szerepvállalásán, melynek következtében a Munkapárt kivált a kormányból. A felmérések többnyire második-harmadik helyre pozicionálják a PVV-t, de pl. a De Hond intézet szerint a párt akár győzhet is júniusban. "Pártunk mindenképpen fontos szerepet játszik majd" - közölte a kormányfői posztra pályázó Wilders újságírókkal.
"Ami Hágában és Almerében lehetséges volt, az az egész országban lehetséges" - állította a különcnek számító politikus, aki elsősorban iszlám- és bevándorlás-ellenes agendájával indult neki a választásoknak (a párt egyébként alapítása óta először indult helyhatósági választáson).
A Fitna című kisfilmjéről elhíresült (és amiatt gyűlöletkeltés és közösség elleni izgatás vádjával perbe fogott) politikus "svájci mintára" tiltaná minaretek, sőt: mecsetek építését, ezenkívül nem csak a burka, de a fejkendőt viselését is (szerinte a fejkendő az iszlám kultúrában a nők elnyomásának szimbóluma), és leállítaná a muszlim országokból történő bevándorlást.
Wilders ellenzi Törökország EU-csatlakozását, kiáll Izrael és az erősebb transzatlanti együttműködés mellett, és kínosan odafigyelt arra, hogy kerülje a kontaktust rasszista, antiszemita európai pártokkal. A politikus egyébként "utcai terroristáknak" nevezte az utcákon randalírozó marokkói fiatalokat, kemény rendőri fellépést követelve velük szemben. Azzal is kampányolt, hogy a polgárok a tervezett 67 helyett továbbra is 65 éves korukban mehessenek nyugdíjba.
Protest szavazat és kompromisszum
A különböző intézetek által megkérdezett PVV-szavazók majdnem fele úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági válság szociális következményei, a külföldiek hiányos integrációja és a növekvő bűnözés ellen tiltakozott szavazatával. A PVV jelenleg kilenc mandátummal ül a 150 fős holland parlamentben, de felmérések szerint június 9-én akár 26 helyet is kaphatnak.
A holland politikusok ellentmondásosan nyilatkoznak arról, el tudják-e képzelni az együttműködést a "szélsőséges" Wilders-párttal, vagy mereven elhatárolódnek-e tőle. Érdekes módon közeledett egymáshoz Balkenende miniszterelnök és Wilders, aki a jelek szerint nem zárja ki, hogy hatalomban tartsa a CDA-t (az ügy pikantériája, hogy a kormányfőnek nemrég még nemzetközileg magyarázkodnia kellett Wilders iszlámellenes filmes munkássága miatt). A PvdA mindenesetre máris felszólította a CDA-t, hogy zárjon ki mindenféle együttműködést a PVV-vel.
Wilders jelezte azt is (és emiatt máris megtámadták jobbszélről), hogy a hatalomért cserébe némely alapkövetelését felfüggesztheti, mondván, "megértem azt, hogy nem minden területen tudjuk majd az akaratunkat érvényesíteni". Kérdés, megindul-e ellene a per még június előtt, és ha igen, az mennyiben befolyásolja majd a kampányát - a választási eredményről nem is beszélve.
(Forrás: MTI, welt.de, The Brussels Journal)
A helyhatósági választások nagy győztese a "szélsőjobboldalinak" nevezett, konzervatív-libertárius, populista Geert Wilders 2006-ban alapított Szabadságpártja (PVV), amely 21,6 százalékkal nyert az Amszterdamtól keletre fekvő, 187 ezres Almere városban, (kiütve ezzel a kormányzó szocdemeket), és 16,9 százalékkal második lett Hágában.
Kellő számú politikus és kiépült helyi struktúrák híján a PVV a 450-ből csak e két városban mérettette meg magát, mindkét helyen azonban diadalmasan vonulhat majd be a városházára. A várakozásokkal szemben azonban igen alacsony, 56 százalékos volt a részvétel, holott megfigyelők azt hitték, Wilders támogatóit és ellenfeleit is mozgósítani tudja majd. A választás nyertese még a balliberális D'66 párt, míg a konzervatív-liberális VVD csak megtartani tudta pozícióit.
Hágában mindenesetre több száz választó fejkendőben tartott flashmobot a PVV ellen, hogy így tiltakozzanak a Wildersék által tervezett fejkendő-tilalom ellen.
Bárhol lehetséges?
"Visszahódítjuk Hollandiát a baloldali elittől, amelyik még mindig hisz az iszlámban" - így kommentálta Wilders pártja előretörését, előrevetítve egy júniusi győzelmet, vagy legalábbis erős második helyezést. Mint arról nemrég , ő az előrehozott választások egyik nagy esélyese, azzal együtt is, hogy éppen közösség elleni izgatás miatt folyik eljárás ellene.
Hollandiában azért tartanak előrehozott választásokat, mert a kormányzó bal-jobb koalíció összevitázott az ország dél-afganisztáni szerepvállalásán, melynek következtében a Munkapárt kivált a kormányból. A felmérések többnyire második-harmadik helyre pozicionálják a PVV-t, de pl. a De Hond intézet szerint a párt akár győzhet is júniusban. "Pártunk mindenképpen fontos szerepet játszik majd" - közölte a kormányfői posztra pályázó Wilders újságírókkal.
Nevető második: Wilders ante portas
|
"Ami Hágában és Almerében lehetséges volt, az az egész országban lehetséges" - állította a különcnek számító politikus, aki elsősorban iszlám- és bevándorlás-ellenes agendájával indult neki a választásoknak (a párt egyébként alapítása óta először indult helyhatósági választáson).
A Fitna című kisfilmjéről elhíresült (és amiatt gyűlöletkeltés és közösség elleni izgatás vádjával perbe fogott) politikus "svájci mintára" tiltaná minaretek, sőt: mecsetek építését, ezenkívül nem csak a burka, de a fejkendőt viselését is (szerinte a fejkendő az iszlám kultúrában a nők elnyomásának szimbóluma), és leállítaná a muszlim országokból történő bevándorlást.
Wilders ellenzi Törökország EU-csatlakozását, kiáll Izrael és az erősebb transzatlanti együttműködés mellett, és kínosan odafigyelt arra, hogy kerülje a kontaktust rasszista, antiszemita európai pártokkal. A politikus egyébként "utcai terroristáknak" nevezte az utcákon randalírozó marokkói fiatalokat, kemény rendőri fellépést követelve velük szemben. Azzal is kampányolt, hogy a polgárok a tervezett 67 helyett továbbra is 65 éves korukban mehessenek nyugdíjba.
Protest szavazat és kompromisszum
A különböző intézetek által megkérdezett PVV-szavazók majdnem fele úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági válság szociális következményei, a külföldiek hiányos integrációja és a növekvő bűnözés ellen tiltakozott szavazatával. A PVV jelenleg kilenc mandátummal ül a 150 fős holland parlamentben, de felmérések szerint június 9-én akár 26 helyet is kaphatnak.
A holland politikusok ellentmondásosan nyilatkoznak arról, el tudják-e képzelni az együttműködést a "szélsőséges" Wilders-párttal, vagy mereven elhatárolódnek-e tőle. Érdekes módon közeledett egymáshoz Balkenende miniszterelnök és Wilders, aki a jelek szerint nem zárja ki, hogy hatalomban tartsa a CDA-t (az ügy pikantériája, hogy a kormányfőnek nemrég még nemzetközileg magyarázkodnia kellett Wilders iszlámellenes filmes munkássága miatt). A PvdA mindenesetre máris felszólította a CDA-t, hogy zárjon ki mindenféle együttműködést a PVV-vel.
Wilders jelezte azt is (és emiatt máris megtámadták jobbszélről), hogy a hatalomért cserébe némely alapkövetelését felfüggesztheti, mondván, "megértem azt, hogy nem minden területen tudjuk majd az akaratunkat érvényesíteni". Kérdés, megindul-e ellene a per még június előtt, és ha igen, az mennyiben befolyásolja majd a kampányát - a választási eredményről nem is beszélve.
(Forrás: MTI, welt.de, The Brussels Journal)
Legfrissebb hirek Törökországból
- » "Európa öngyilkossága" - kevés vagy sok a bevándorló?
- » Iszlámellenes áttörés Hollandiában
- » Amerikában is más a választási és a kormányprogram
- » "Miért ez a gyűlölet?" - Német látogatás, török indulat
- » Befolyás helyett presztízs: ugrott az egységes EU-külpolitika?
- » Tabutörés és népirtás - másfél millió örményre emlékeztek
- » Miért nincs egyetlen arab országban sem demokrácia?
- » Az egész csak taktika? - Irán kihátrálhat a nukleáris paktumból
- » Támadás: Pattanásig feszült a helyzet Izrael és Törökország között
- » Izrael szerint nincs ok a bocsánatkérésre
