"Az iráni parlament teljes egészében támogatja Teherán nyilatkozatát (az uráncseréről). Ha (a nagyhatalmak) részleteiben kezdik el vizsgálni a megállapodást, akkor az iráni parlament nem fogja azt jóváhagyni" - idézte Laridzsánit az Irna iráni hírügynökség. 

Irán, Brazília és Törökország külügyminisztere hétfőn írt alá egy váratlan megállapodást a gyengén dúsított iráni uránkészlet nukleáris fűtőanyagra cserélésének első lépéséről. 

Teherán beleegyezett abba, hogy Törökországba szállítja, s ott letétbe helyezi 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékosra dúsított uránkészletét, hogy cserébe később 120 kilogramm, 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kapjon teheráni kutatóreaktorának üzemeltetéséhez.

A megállapodást elsősorban abból a megfontolásból dolgozták ki, hogy a nemzetközi közösségnek módja legyen nyomon követni a nukleáris anyagot, amelyet a Nyugat gyanúja szerint Irán nukleáris fegyverek előállításra akar felhasználni.

A nyugat még szkeptikus

Az iráni szóvivő hétfőn arról beszélt, hogy ha az Egyesült Államok, Oroszország, és Franciaország is elfogadja a megegyezést, Irán egy hónap leforgása alatt Törökországba szállíthatja uránját. A készletet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és Irán felügyeli majd Törökországban - közölte a szóvivő.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő szóvivője közölte: a brazil-török-iráni megállapodás "jelentős arányban" tartalmazza Barack Obama azon javaslatait, amelyeket az amerikai elnök két héttel ezelőtti, brazil kollégájának küldött levelében vázolt fel. 

Ali Laridzsáni: szankciók esetén Teherán visszalép (Fotó: MTI/EPA)

A vitatott iráni atomprogramról Teheránnal tárgyaló hatok csoportja - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország - tavaly novemberben azt ajánlotta, hogy Irán szállítson Oroszországba 1200 kilogramm gyengén dúsított uránt - jelenlegi uránkészletének mintegy 70 százalékát. Cserébe Franciaországtól kaphatott volna magasan dúsított uránt tartalmazó fűtőelemeket teheráni kutatóreaktora számára, amely gyógyászati felhasználású izotópokat állít elő. Ezeket a fűtőelemeket máshol nem lehetett volna felhasználni. Teherán garanciák hiányára hivatkozva visszautasította az ajánlatot.

Oroszország csütörtökön külön is felszólította Iránt, hogy a lehető leggyorsabban tárja a NAÜ elé az iráni-brazil-török uráncsere-ügylet részleteit. Pénteki teheráni közlés szerint Irán hétfőn tájékoztatja a NAÜ-t a megállapodásról.

A nyugati országok azzal gyanúsítják Iránt, hogy békés célúnak mondott atomprogramja keretében nukleáris fegyver előállítására törekszik, ám Teherán ezt tagadja. Ugyanakkor az ország megtagadta az urándúsítás felfüggesztésére vonatkozó nyugati kérést, és nem nyitotta meg teljesen létesítményeit a NAÜ előtt.

Újabb szankciók előtt

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az Irán elleni büntetőintézkedések újabb, negyedik körének elfogadására készül. A tízoldalas határozattervezet új, a korábbiaknál keményebb szankciókat helyez kilátásba Teherán ellen. Az új szankciók várhatóan az iráni bankokat veszik majd célba és előirányozzák a gyaníthatóan az iráni nukleáris és rakéta programmal kapcsolatba hozható rakományt szállító hajók ellenőrzését.

Törökország és Brazília viszont - a BT nem állandó tagjaiként - azt szorgalmazzák, hogy a megállapodás miatt függesszék fel a Teheránnal szemben hozandó újabb szankciókról folytatott egyeztetést. A javaslat bírálói szerint azonban az egész nem más, mint taktika, amelynek célja valójában a szankciók késleltetése.

Az orosz állami fegyverexportáló vállalat szóvivője csütörtökön közölte, hogy alkalmazkodni fog a szankciókhoz, ha azok fegyvereladási tilalmat is tartalmaznak. "Az ENSZ minden szankciója kötelező a fegyverexportáló országokra" - mondta.

Csütörtökön egy iráni parlamenti képviselő is jelezte, hogy Irán visszaléphet a csereügylettől, ha az ENSZ újabb szankciókat vezet be ellene. Mohammad Reza Bahonar befolyásos jogalkotó azt mondta, ha (a Nyugat) új határozatot hoz Iránnal szemben, akkor "nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a teheráni nyilatkozatot, és nem szállítják külföldre a fűtőanyagot".

Jóváhagyott orosz fegyverexport

Közben kiderült az is: az amerikai kormány már nem ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország ne szállíthasson fegyvereket Iránnak. A szombati The New York Times értesülését megerősítette a State Department szóvivője is.

A lap szerint Washington néhány nappal azt követően adta "áldását" orosz légvédelmi rakéták exportjára, hogy a két nagyhatalom egyetértésre jutott az iszlám köztársasággal szembeni újabb szankciókról. Eszerint az orosz állam, illetve három vállalata katonai technológiát adhat el Iránnak. 

Andy Laine külügyi szóvivő elmondta: az "utóbbi időben megváltoztak" Oroszország Iránnal kapcsolatos nézetei. Ezzel összefüggésben pozitívan értékelte, hogy Moszka immár támogatja a Teherán elleni újabb ENSZ-szankciókat. Ennek alapján "bizonyosak voltunk abban, ... hogy feloldhatjuk a (fegyverszállítási tilalomhoz kapcsolódó) szankciókat" - közölte a szóvivő.

(Forrás: MTI, FH)